I. A HONFOGLALÁS KÖRÜLMÉNYEI

Hivatalos történelemírásunk szerint a honfoglalás csak egy kényszercselekvés volt, mivel a kazár birodalomhoz tartozó Magyarok egy besenyő támadás miatt menekültek a Kárpát-medencébe, ahol egyéb, már előttük betelepült népeket találtak. E hamis és torz nézetet a független magyar tudományos történészet megcáfolta: képtelenség lett volna egy többszázezres néptömeget rendben és épségben áttelepíteni ha egy súlyos vereség után menekülni kellett volna. A honfoglalás egy sok előkészülettel és magas szervezőképességgel sikeresen lebonyolított hatalmas méretű katonai és népmozgósítási teljesítmény. A honfoglalás lezáró cselekedete volt az Ópusztaszeri államalapító országgyűlés, ahol a Vérszerződéssel megalakult magyar nemzet a Kárpát-medencébe előzőleg betelepült rokonnépekkel egyesülve létre hozta a magyar államot.

 

 

II. A MAGYARSÁG SZÁRMAZÁSA, ŐSTÖRTÉNETE, ÉS ŐSMŰVELTSÉGE

Az 1848-49-es szabadságharcunk leverését követően a Habsburg uralom igyekezett az akkor nemrég kitalált ún. �finnugor� származási elmélettel kicserélni az addig fennálló hagyományos szittya-hun eredettudatot, hogy a Magyarságot egy kezdetleges műveletlen ázsiai �barbár� népként tüntesse fel, és hogy ezzel igazolja a Magyarok fölötti uralkodását. Azóta világszerte elterjedt e hamis származási elmélet amelyhez a hivatalos történelemírásunk is ragaszkodik, de a független magyar tudományos történészet e hamis elméletet is megcáfolta: a legújabb kutatások bebizonyították a többezeréves szumír-szittya-hun-avar-magyar turáni folytonosságot és azonosságot, valamint a Magyarság kárpát-medence-beli őshonosságát.

 

A Turáni rokonnépeink:

A történelem folyamán sokszor törtek be idegenek a turáni népek földjeire: szemiták, perzsák, görögök, rómaiak, kínaiak, germánok és szlávok. Számos esetben az őshonos turáni népeket irtották, kitelepítették, gyarmatosították, és erőszakkal beolvasztották. Az idegen megszállók és uralmak nem csak népességi és műveltségi vesztességeket, hanem súlyos gazdasági és környezeti károkat is okoztak a turáni földeken: az oroszok és a kínaiak nemcsak a turáni népeket pusztítják, hanem földjeiket is. A kommunistának nevezett rendszerek rendkivül súlyos politikai, gazdasági, környezeti, társadalmi, és erkölcsi gondokat hagytak hátra, és ezekkel kell a turáni népeknek megküzdeniük, nemzeti öntudatukért, természeti környezetük megóvásáért és önrendelkezésükért.

A történelmi és földrajzi Turán elnevezés a Kaspi tengertől keletre fekvő területre vonatkozik. Régészeti kutatások felfedezték, hogy e területen egy magas fokú mezopotámiai szumír eredetű műveltség alakult ki az ókorban (Sz. P. Tolsztov: Az ősi Chorezm). A XIX. század óta külföldi és magyar nyelvészek bebizonyították, hogy a szumír nyelv a turáni nyelvek családjába tartozik (Érdy Miklós: A sumír, ural-altaji, magyar rokonság), és hogy a magyar nyelv áll a legközelebb a szumírhoz (Gosztony Kálmán: Összehasonlító szumér nyelvtan). Ezt tovább megerősítik a régészeti és embertani kutatások amelyek kimutatták, hogy évezredekkel ezelőtt az ókori közel keleti szumír és szumír-rokon népek begyarmatosították a Földközi tenger térségét, a Kárpátmedencét, és közép Eurázsiát (Götz László: Keleten kél a nap). A turáni (ural-altáji) népek ezen ókori szumír-rokon telepesek műveltségének örökösei és legalább részben leszármazottai. E turáni népek az emberi műveltség megalkotói és sok más eurázsiai nép történelmi kialakulásában, műveltségi és nyelvi fejlődésében meghatározó tényezőként szerepeltek.

A Magyarság tehát egy ősi és magas műveltséggel rendelkező nép amely a Kárpát-medence őslakosságát alkotja. A Magyarság több ezer év alatt alakult ki a Kárpát-medencében egymást követő hullámokban érkező turáni népek egybeolvadásából. A magyar nemzet a hatalmas hun és avar népeknek és birodalmaknak örököse. Atilla volt a turáni népek nagy felszabadítója, megvédője, és egyesítője. Atilla meggyilkolása után az Avarok állították vissza a Hun Birodalmat. Az Avarok birodalmát pedig Árpád Magyarjai állították helyre, a folytonos nyugati támadásokkal szemben. E történelmi példák azt mutatják, hogy a Kárpát-medencében letelepedett hun-magyar népek egységét és függetlenségét csak a Keletről segítségükre érkezett turáni testvérnépek tudták megvédeni az európai hatalmak terjeszkedése ellen. Bulcsú és Lehel a honfoglalás kori Európa ellen végrehajtott büntető és védekező hadjáratok legnagyobb hadvezérei voltak, Koppány volt a jogos hatalomöröklő aki az igazi magyar érdekeket képviselte a magyarellenes idegen befolyások és beavatkozások ellen, és Tonuzoba besenyő testvérünk inkább a halált vállalta minthogy felcserélje hun-magyar őshitünket az erőszakosan terjesztett idegen vallásért.

Ezer éve elszakították a kárpát-medencei Magyarságot a turáni testvérnépeitől és ezek ellen fordították. A Magyarság utat tévesztett amikor a nyugati "civilizáció"-hoz csatolták. Az ezer éve követett nyugati szellemi és politikai irányzat rendkívül károsnak bizonyult a Magyarság számára és a mai válságos helyzetébe vezette. A Magyarság kényszeríttet Európába illeszkedése, és a turáni testvérnépeitől való elszakítása, valamint ezek ellen fordítása a Magyarság leigázását, szétdarabolását, elnyomorítását és pusztítását eredményezte. A Magyarságot a pusztulás fenyegeti ha tovább ragaszkodik a hanyatló nyugati "civilizáció"-hoz, éppen amikor a keleti turáni testvérnépek hatalma növekszik. Ezekből az következik, hogy a Magyarság egységét és független fennmaradását az őseredetig visszanyúló nemzeti öntudatra és a turáni népek összetartására kell újra megalapozni.

A Magyarok nem azért jöttek a Kárpát-medencébe, hogy a Nyugatnak meghódoljanak, hanem azért, hogy a hun és avar birodalmakat helyreállítsák, és hogy az Atilla által létrehozott turáni népek egységét visszaállítsák. A Magyarságnak e turáni irányzatot kell folytatnia hogy fennmaradását biztosítsa. Itt az ideje hogy a veszélyes helyzetben álló Magyarság több száz milliós turáni testvérnépei felé visszaforduljon. A turáni népek rokonságának és közös érdekeinek tudata már régóta létezik. A volt kommunista tömb állandó válságai és bizonytalanságai alkalmassá és szükségessé teszik a turáni népek közötti szorosabb politikai, gazdasági, és műveltségi kapcsolatok létrehozását.

A turáni irányzat nem azt jelenti hogy a Magyaroknak el kell fordulni Európától és hogy el kell szigetelni magukat a szomszéd népektől. Az utóbbiak tulajdonképpen részben turáni származásúak, vagyis turáni népekkel keveredtek (Padányi Viktor: Dentumagyaria), csak idegen hatalmak befolyásai őket a Magyarok ellen fordították. A Magyarságnak e népeket vissza kell nyernie a turáni eszme alapján. A "nacionalizmus" a népeket egymás ellen uszítja a felületes különbségek mesterséges hangsúlyozásával. A turáni eszme nem egy hamis és gyűlöletet szító fajelmélet mint a finnugor, pánszláv, dáko-román, árja, stb. elméletek. A turáni eszme a különböző népek közös gyökereinek kimutatásával lenne alkalmas az ellentétek megoldására. Tudományosan bebizonyított tény, hogy az Ősturánok az emberiség műveltségének az alkotói. A turáni eszme ennek a műveltség megóvásán és gyarapításán keresztül a népek közötti egyetértésre és kibékülésre törekszik, faji, politikai, és vallási elfogultságtól mentesen.

Nem volna szerencsés ha Magyarország a nyugatra fektetné a hangsúlyt nemzetközi kapcsolataiban. Gazdasági, biztonsági, és műveltségi szempontokból előnyösebb lenne egy többoldalu, kiegyensúlyozottabb külpolitikai irányzat. Ebben fontos szerepet töltene be a Magyarság keleti rokonnépeivel való kapcsolatok kifejlesztése és megerősítése. E népek nagy létszámban, hatalmas és természeti kincsekben gazdag területeken élnek, pl. a török-mongol népek, vagy erős és gazdaságilag fejlett országok, pl. Japán.

A turáni eszme tehát korszerű folytatása ősi nemzeti küldetéstudatunknak: Atilla Hun Birodalmának jogos örököseiként foglaltuk vissza ősi földünket azért, hogy ősi nagy népünk hatalmas birodalmát visszaállítsuk. E turáni irányzat a turáni népek jogos érdekeinek és a magyar nemzeti érdekek mindenek fölötti és feltétlen érvényesítésére törekszik, nemzeti egységünk, függetlenségünk, biztonságunk, műveltségünk és öntudatunk megóvására:
- a tudományosan bebizonyított, több ezer éves szumír-szittya-hun-avar-magyar folytonosság és azonosság, valamint kárpát-medencei őshonosságunk általános elismertetéséért,
- a hamis, idegen és magyarellenes érdekeket képviselő, �hivatalos� finnugor származási elmélet, valamint a Vajkot (Szent Istvánt) államalapítóként beállító történelemszemlélet felszámolásáért,
- nyelvünk tisztaságának megőrzéséért, valamint ősvallásunk és ősi rovásírásunk helyreállításáért,
- az erkölcstelen, lélek-, társadalom-, nemzet-, és környezetromboló, anyagias és önző nyugati kapitalista fogyasztó embertelen rendszer megsemmisítéséért,
- a hagyományos nemzeti értékeket ápoló, erkölcsös, fegyelmezett, szorgalmas, család-, nemzet-, és országépítő, egészséges társadalom létrehozásáért, a rendet és közbiztonságot megteremtő nemzeti állam keretein belül,
- a turáni népek felszabadulásáért mindenféle idegen fennhatóságtól, gyarmatosítástól, vallástól, és befolyástól, és a teljes államigazgatási (politikai), gazdasági és műveltségi önrendelkezésükért,
- és a turáni népek államszövetségben való újraegyesítéséért.

 

 

 

III. A HUN-AVAR-MAGYAR AZONOSSÁG ÉS FOLYTONOSSÁG

A hun-avar-magyar azonosságnak és folytonosságnak számos bizonyítéka van:

A hun-magyar mondák utalnak erre, a csodaszarvas mondában említett Hunor és Magor testvérekkel, de a többi monda is (Isten kardja, a Hadak útja, Emese álma) közös hun-magyar eredetre és hagyományokra utal. Az Emese álma mondában szereplő turul szintén közös hun-magyar jelkép, és ez a monda arra is utal, hogy Árpád apja, Álmos, Atillátol származik, de más források is emlékeznek az Árpádház Atillátol való származására (Dümmerth Dezső: Az Árpádok Nyomában).

A Kaukázus hegységtől és a Fekete Tengertől északra fekvő őshazájukban élő magyar törzsszövetség ősei a Hunok és az Avarok birodalmai keretében éltek, úgy mint később az ún. �onogur-bolgár� törzsszövetség, vagy a Kazár birodalom hun-utód államaiban. Ez azt jelenti, hogy évszázadokon át a Magyarok szerves részét alkották a Hunok és az Avarok államszervezetének, gazdasági és műveltségi életének. A hun-magyar mondák közös eredet-hagyománya innen származhatott.

Számos régészeti és embertani bizonyíték van arra is, hogy a Hunok és az Avarok azonos fajú turáni népek voltak. Ezt az is alátámasztja, hogy a görög bizánci források arra utalnak, hogy a

Oldal: A Magyarság igaz őstörténete
Árcsi a Magyar - © 2008 - 2024 - arcsiamagyar.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat